Ezeket a napokban írtam, megpróbálom őszintén leírni, és kicsit, ha nem baj, a saját szavaimmal és humorosan.

  Az ötlet úgy jött, hogy rábukkantam egy cikkre, azaz kettőre, amit 1999 jan., és febr.-ban írtam.

Ezt is meg osztom veletek, de előbb vegyük a Napjainkban című rovatot, hátha később valaki megunja, és nem olvassa el, ezt az igazán érdekes dolgokat...:))

 
   Tegyük félre kicsit az intelligenciát és a szakszavakat. Kezdjük azzal, hogy dátumot nem írok, hiszen rajtam kívül senkit nem érdekel!

 

   ÉRDEKES KÉRDÉSEK:


  Miért van az, hogy az emberek más dolgaival törődnek?

  Miért érdekesebb az, amit a szomszéd csinál?

  Miért sikeresebb ő, mikor nekem több iskolám van? - Na jó, ez egy nem ide illő kérdés, de őszintén bevallom, más kérdés nem jutott az eszembe.

 

De, ami érdekes: ( Hoppá)

- Ki kivel él nemi életet?

Na igen, ez egy érdekes kérdés, és talán megválaszolhatatlan. Az emberek ítélkeznek. Nincs téma, hát találjunk ki valamit. De miért másról? Mindenki hibázik. Ezek nincs is semmi baj - szerintem - De miért keressük másban a szálkát, mikor a gerendát nem vesszük észre magunkban?!

Nem ítélek senkit, hiszen, ha figyelmesen elolvastad az elejét, magamról szeretnék írni. Röviden: Ez történt velem!

A másik rövid szlogen: Senki sem tökéletes. Nem vagyok bunkó, csak őszinte. A válasz: Te sem vagy az!!!

 

   Első cikk: (Példák)

 

Kérdezik: ( Persze nem tőlem)

Miért ír verseket?-vagy akár ezt??

Sztárolja magát?

Azt hiszi, jó a hangja?

Miért énekel egyáltalán?

  Nos, röviden a válaszom: - minden kérdésre:

Imádom ezt a tevékenységet. Ezt nem veheti el tőlem. Még te sem!

Nem sztárólom magam,- ha így lenne, már rég láttál volna a TV-ben mindenféle műsorban (most inkább nem neveznék meg egyiket sem),- ha vagy annyira értelmes, akkor tudod milyen okok miatt.

A hangom? Nos, lehetne javítani rajta, de dolgozom is sokat ezért, hogy jobb legyen.

Nem akarok beképzeltnek tűnni, de kritizálni mindenki tud mindenkit. Én erre azt mondom, énekelj napi (nem sokat), két órán át, ami nekem kb, 3-4 óra-ahogy időm engedi, és mellette végezd el minden feladatod ( kinek mi a feladata...). Akkor igen - szólj be! Viszont arra senki nem gondol, ha engem kritizál, ezzel a velem együtt dolgozó emberek , zenészek munkáját sem értékelik, hiszen (persze most nem írom le a kulissza titkokat, hogy születik meg egy dal, és mennyi idő, és persze mennyi gyakorlást vesz igénybe, nem beszélve a technikai részéről, amibe ha kis hiba is becsúszik, máris az a mérvadó, ami a hangomat illeti), de ebbe most nem mennék bele...

 

Miért énekelek?

Elsősorban magam miatt. és a menedzsernek köszönhetően más embereket is boldoggá tettem ezzel.

Igen, bármennyire hihetetlen, sikerült!!!

Buta, vagy bolond vagyok, talán ezt gondolod rólam. Felteszed magadban a kérdést: "Miért nem alszik inkább, ha tehetné?" Hiszen nappal, gyakran éjszakába folyva zenélünk, de igyekszünk nem túl hangosan, bármennyire jól szigetel a lakásom ajtaja, próbálom a szomszédok nyugalmát is figyelembe venni.

Nos, nappal zene, és hát igen... többnyire éjszaka marad időm az írásra.

Hogy most bolondnak, vagy esetleg beképzeltnek tartasz, ezt rád bízom, hogy eldöntsd!

 

  De egy jó tanács, és igyekszem jól fogalmazni, hogy senkit ne bántsak meg...

  Mindenki törődjön a saját dolgával, és ha megtalálta azt amihez ért és szereti is csinálni, ne más véleményével törődjön, - főleg, ha egy kicsit ember ismerő is,- ne az irigyek véleményére adjon, mert ha mindenki arra adna, akkor soha semmit nem érnénk el.

Célok eléréséért pedig mindig áldozatot kell hozni, nekem az egyik (hozzáteszem - szerény szeretnék maradni), a kevés alvás, mert különben nem jutna mindenre időm!

 

Ennyi a szabadidőm, ráérek ilyen dolgokat írni?

"Ez számít nekem, szánok rá időt!"

A tehetséges zenész partnerem -Joe –sok mindenben segít, tanít engem! Közel áll hozzám! - Hoppá! - Elszóltam magam?! - Partnerem?

Egy mondat arra enged következtetni, hogy... hú, valami van köztünk? Pedig még nem is meséltem róla... De van, akiket ez a kérdés foglalkoztat...

Erre miért kéne válaszolnom? - Hiszen mindenki eldöntötte már magában... Ők biztos... Nos, nem szeretek magyarázkodni, és nem is tartozom senkinek magyarázattal, mindenki eldönti,- Mit is akar hallani!

 

Csak annyit fűznék mindehhez, ami ismét csak okoskodásnak is tűnhet akár, - nézőpont kérdése - ,hogy ne sértsek meg senkit, azzal a kijelentéssel - mennyire vagy intelligens, te döntöd el milyen a másik ember, és mit érdemel...

 

De most jöjjön kissé a múltam, azaz akkor mi foglalkoztatott. Nem fogok semmit átírni ígérem, maximum átjavítani, ami túl székelyesen lett írva még anno, és talán sokan nem tudnák értelmezni!

 

TEHÁT:

                       A mai diákok...

                                         1999. 01. 08.

 

 

  Régen büszke volt az a diák, aki iskolába járhatott. A mai diákoknak ( emlékeztetlek, 1999. január 8 - án írtam ), a felfogásuk a tanulással kapcsolatosan sajnos, nagyon rossz.

Fiatalon az ember éretlen és buta!

Minek is tanulni? kérdezik sokan. És tanulás helyett inkább lógnak. Ezek a tanárok... zsörtölődnek a diákok. Pedig a tanárok csak embert akarnak faragni a diákokból!

Évek múlva,amikor már dolgoznak, akkor majd hálásak lesznek a tanároknak. Értékelni fogják őket és talán vissza is sírják diák - éveiket!

Ami jellemző a diákokra:

Gúny, lenézés, pletykálkodás, kihasználás és még sorolhatnám.

Próbáljuk meg nem lenézni a másikat, nem kigúnyolni - semmi miatt. - Hanem éreztessük azt vele, hogy az ő véleménye is számít!

 

 

2. Cikk:

 

                        Egy "igazi" barát

                                          1999. 02. 07.

 

 

  Sokan egymást barátnak nevezünk, de gyakran mégis úgy érezzük senkink sincs.

Ekkor felmerül bennünk a kérdés, vajon mi az oka ennek?

  Az ember sokszor próbál kedves lenni, lehetőleg a legtökéletesebben viselkedni, hogy minél több barátot szerezzen, de végül rájön, hogy még jobban eltaszítják, kijátszanak vele.

Az emberek legtöbbje, arra törekszik, hogy minél jobban átvágja a másikat. Azt hiszi, ő a menő...

Sok a pénzed? Jó barátok vagyunk. De, amikor az ő segítsége kell, kikerül. Jóban együtt vagyunk, nevetünk, de ha valami problémánk van, old meg magad! De egy barát nem ezt teszi. 

  Egy dolgot jó, ha mindenki tud. Senkiben nem lehet megbízni. Talán nem is mondtam ezzel újat!

Akit a legjobb barátodnak tartasz, és akiben a legjobban bízol, abban csalódsz a legnagyobbat. ( Nem a cikk kedvéért, vagy nagyképűségből írom, hanem tapasztalatból.  (Emlékeztetlek, őszinte vagyok, és ez egy régi cikk)! Te is csalódtál már nem? Na látod...

Ahogy szokás mondani: Még a nadrágodba se bízz, mert az is elszakad és el hagy!

 

Végezetül:

 

Ezek a cikkek az újságírási jelentkezéshez kellett!

 

   Remélem örömöd lelted benne, és hát... Ne adj' Isten, talán kissé tanulságos is volt!

Gondolkozz el rajta, én rád bízom...

 

 

Írta: Elekes Tímea Izabella

Dátum:1999.01.08.,1999.02.07.                                  Sepsiszentgyörgy

Közzé- tétel: 2009.05.07./08.