Egyik szemem sír, a másik nevet. Aki szülő, az tudja mit érzek. Hiányzik az a pici baba, az az ártatlan kis csecsemő, aki nem rég született, és közben büszkén nézem, hogy ilyen „nagyfiú” lett már.

Egy szülő mindent megtesz a gyereke boldogságáért, és erő felett azon dolgozik, hogy a legboldogabb baba legyen a világon. Elhalmozzuk szeretetünkkel, ajándékokkal, és próbálunk minél nagyobb felhajtást csinálni, hogy érezze a kis egyetlen, hogy érte létezünk…

                                            A Nagy család

Hónapokkal a szülinap előtt elterveztem, hogy különleges lesz az a bizonyos nap. Elég nehéz lett volna überelni a tavalyit, hiszen akkor a szépségverseny pont az egyéves szülinapjára esett Arnoldnak, és örök emlék marad, hogy a színpadon a karomban tartva több, mint száz ember énekelte el a plázában a Boldog szülinapot Arnoldnak a mősorvezetővel az élén.

                                   Egy éves szülinap a szinpadon

Nem volt eszemben, hogy ezt az emlékezetes napot felülmúljam az idei nappal, de mindenképp egy különleges napot szerettem volna, hiszen mégiscsak egy évben egyszer van. És Ő az életem értelme!!!! Számomra a legcsodásabb kisfiú, és még folytathatnám, de nem akarom ragozni. Mindenki érti!

                                 Szinte csak a medve érdekelte....

Sajnos mindig van valami, vagy valaki, aki képes az ember kedvét és lelkesedését elvenni. Ennek köszönhetően a gyerekzsúrhoz a vendégek meghívását a negyedére csökkentettem. Ugyanis a játszóházat hamar kilőttem, mint lehetőséget, hiszen a megszokott környezetében szerettem volna, ami az otthona.

A végén nem bántam meg, hogy kevesebben voltunk, mert az egész heti stressznek és bosszankodásnak, szomorúságnak ( amit nem szeretnék részletezni, de figyelmen kívül hagyni sem ) köszönhetően, keveset ettem, aludtam, és a buli kellős közepén majdnem elaludtam.

   Nehéz napok voltak előtte. Apa amíg dolgozott, és a gyerek aludt, feldíszítettem a szobát, reggel pedig én mentem dolgozni, addig apa a lufikat fújta fel, és ahogy hazaértem, ment zenélni. Arnoldka pedig nézte álmos szemmel a díszített szobát, és a Mása és a medve zászlók láttán, ennyit mondott : Medve… Aztán elmagyaráztam neki, hogy miért is van ott a medve…

                A "komoly nagyfiam"

A gyerekek jól érezték magukat, szépen játszódtak, és nagyon büszke vagyok Arnoldra, hogy olyan jó szívvel osztja meg a játékait.

                Szokni kell a "rendet" ilyenkor ....

A szülőkkel jót beszélgettünk, és külön köszönöm, hogy „szallonáztak” velem. Ugyanis az a szokásom, ha valaki jön hozzám, megkérdezem, hogy szereti e a szalonnát, ha igen, akkor szalonna - evés nélkül nincs távozás. Úgy láttam, minden ízlett, a gyerekek is ügyesen csipegettek.

                                       Na meg a torta...

   Azt nem tudom, hogy közrejátszott e a dologban az, hogy kezdeti nehézségek adottak, de ha engem bárki kérdez, nem érdemes óriási felhajtást csinálni két éves gyereknek, egyévesnek pláne nem. Sok szülő szereti azt a látszatot kelteni, hogy ők megtehetik, stb., de szerintem teljesen értelmetlen. Nem találom nagy felhajtásnak azt a partyt, amit mi rendeztünk, nagyobb volt a híre meg a szele… Valójában az volt, hogy a sok ajándék csak bőségzavart okozott a gyereknek. Mindig megfogadom, és már most tudom, hogy soha nem fogom betartani, hogy nem veszek sok ajándékot imádott kisfiamnak. De ezt mi szülők rontjuk el…ilyenek vagyunk és kész... Mert tényleg felesleges. Három ajándékot bontott ki körülbelül, aztán az ágyba felült a régi kocka kirakó játékával a kezében…, és a mai napig ott vannak a kibontatlan ajándékok…

    Készítettem pár videót, pontosabban kettőt, a „Pár perc Izával” buli előtt és után, véleményemet kinyilvánítva, hogy két évesnek érdemes e gyerekzsúrt rendezni. Fáradtság, stressz, rengeteg idő, és hajaj mennyi költséggel jár..., de legalább évek múlva meg tudom mutatni a kisfiamnak, hogy ezt a mesét szeretted, és apuci a világ végére is elment, hogy beszerezze neked, hogy minden olyan mesés legyen…

A videókat itt megtekinthetitek:

Babazsúr 2 évesnek= 1 rész

https://www.youtube.com/watch?v=p_JawVB3D0w&t=21s

2. rész.

https://www.youtube.com/watch?v=_N8r0ZhyCL0

Összességében jó volt, hogy megbántam e vagy újracsinálnám e, a videóban kiderül. Egy biztos, amit ajánlani tudok, ha valaki belevág, pihenje jól ki magát, hogy a vendégeknek a maximumot tudja nyújtani, ne csináljon olyan hülyeségeket, hogy az egyberagadt eldobható tányérból kettővel szolgálja fel a tortát, és három villát adjon, mint, ahogy én tettem… :_)

Köszönöm, hogy el olvastátok, és köszönjük a több száz köszöntést, és természetesen külön köszönet azoknak, akik eljöttek személyesen felköszönteni Arnoldot, és szebbé tettétek a születésnapját, persze a kis lurkókkal az élén!

Mobilvlog:

https://www.youtube.com/watch?v=NC-80qGc1jg&t=10s

Puszi,

Iza