Úgy tűnik, kezdem jobben beosztani az időmet, hogy jut idő a blog-írásra is...

Az elmúlt napokban behoztam az lemaradást, mert nagyon sokat írtam verset, cikket és idézetet!

Nincs megállás...A sok kedves olvasóm kérésére, buzdítására, már ez így is marad. Írok és írok!!!

Az írás az életem, ehhez semmi kétség nem férhet és boldog vagyok, hogy egyre többen ismerik meg az írásaimat, és gyarapodik a „rajongó-táborom!” Sok levelet kapok és öröm olvasni, hogy tetszik nekik és gratulálnak. Örömömre szolgál, hogy hivatásszerűen is foglalkozhatok íz írással.

Napjaim nagy része olvasással és írással telnek. A cikkek írása most előnyt élvez, de persze semmit nem akarok „hanyagolni”, hiszen a román nyelvű verseim is elnyerte az olvasók tetszését és évek óta nem írtam román verset. Tehát, éppen ideje már…

Azonkívül a kikapcsolódásra is hagyok időt. Nem élek stresszes életet, de viszont vannak időszakok, amikor igen, de akkor nagyon. A „stressz mentes” életemnek köszönhetem, hogy három kilót magamra szedtem. Óriási szerencse, hogy hamar leadom, hiszen ha egy nap nem étkezem, már látszik rajtam és simán lemegy az egy kiló. De koplalni nem szeretek, inkább maradok az aerobik mellett J

Nagyon szeretek filmet nézni és a kellemest a hasznossal szoktam párosítani: torna közben nézek meg egy jó filmet! Azonkívül a stressz levezetéseképpen nagyon hatásos a fürdőzés. A kádba fürdő-só, hab és gyertyákat illetve füstölőt gyújtok és lágy klasszikus muzsikát hallgatok, de többször előfordult már, hogy inkább olvastam. A múltkor is kb tizenhárom újságot bevittem magammal, és persze, amíg ki nem olvastam valamennyit, ki nem száltam a kádból…Engem minden érdekel, csak a válásról szóló cikkek nem és a sok katasztrófa, ami manapság van. Azért persze tudom, mi van a világban és amiben tudunk mi is segítünk!

Az élet tele van meglepetésekkel… Újabb lehetőség mindig adódik, a kérdés, hogy élünk-e vele. Én mostanában megfontolom, hogy mivel érdemes foglalkozni, és feleslegesen nem is stresszelem magam. A későbbiekben lehet olvasni a további lehetőségeim, álmaim megvalósításáról, de azt megtanultam, hogy amíg nem biztos a dolog, nem kell szétkürtölni…

Az étteremben való éneklés elég stresszes volt, lenne mit mesélni ám…de semmi értelme.

Vasárnap voltam én is énekelni. Az embereknek nincs pénzük, ezért megértem,hogy ritkán járnak szórakozó helyekre. A kevés vendég viszont nagyon kedves volt, és nagyon elégedettek voltak, és ennél fontosabb dolog nincs is. Az éneklés a léleknek mindenképpen jót tesz. Egyik részem a kimerültséget érzi és a másik részem pedig pozitív energiákkal töltődik fel. Ezért, ha itthon, ha az étteremben, vagy bárhol énekelek, minden gondom felejtem és nagyon boldog leszek.

Az idő nagyon telik és még sok feladat vár rám. Fontos, hogy olyan emberekkel barátkozzunk, aki pozitív gondolkodású, ezt nagyon sokszor tapasztaltam. Amilyen hangulatban van ő, olyan hangulatba leszünk mi is.

Nekem nagyon sokat segít a sok őszinte baráti-szó, elismerés és bíztatás, hiszen amikor rosz kedvem volt, (nagyon meglepő, de tényleg akkor történt legtöbbször), írták az emberek, hogy milyen energikus vagyok, mekkora érték, stb. Szomorú voltam, és feltettem magamban a kérdést: „ÉN?” Régi tapasztalat alapján is kijelenthetem, hogy amit mondanak az emberek, egy idő után el hisszük azt. Ezért fontos megválogatni a barátokat.

Aki olvassa a blogomat, ajánlom, hogy gondolkozzon el ezen, és legyen pozitív gondolkodású, mert a negatív embereket mindenki kerüli.

   Egy nagyon jó pl. még leírok.

Egyszer bosszankodtam valamin, és Joe azt mondta nekem: „Figyelj, ha bosszankodsz, attól jobb lesz? Ezen már nem tudsz változtatni, ne törődj ezzel!” És milyen igaz, ha egy napom kárba megy, mert csak a lazítást választom, másnap semmit nem ér az önmarcangolás, mert a tegnapot ne tudom visszahozni, hogy változtassak, hanem az előttem álló napokra figyeljek oda, hogy jobban osszam be az időmet és hasznos dolgokkal töltsem el azt!

Nagyon jó tanulság, érdemes így gondolkodni, és máris megkíméljük magunkat a felesleges stressztől…